| A beszoktatásról... |
|
|
|
|
Lehet, hogy az egész mindössze három nap, és már csak integet, amikor anya azt mondja, délután jövök.Lehet, hogy egy hónap, amíg elfogadja az új helyzetet, és a szülők is megnyugszanak: minden rendben, jó közösségbe került a kicsi.
Külön útra indul, közös segítséggel. Mert szerintünk fontos, hogy a szülő addig üldögélhessen együtt az autósszőnyegen a kicsivel, míg mindketten készen lesznek arra, hogy elváljanak egymástól.
A beszoktatás, az elválás ideje mindenki számára fontos, meghatározó. Ezért a Csillag Családi Napközikben INGYENES a beszoktatás, tartson akár egy hétig vagy egy hónapig. Amennyiben kérdése lenne a beszoktatással kapcsolatban, kérjük, írja meg, vagy látogasson meg bennünket családi napközinkben. Egy kis plusz: Egy óvodai beszoktatásról írt cikkben olvastam: "...Szeptember első napjai azonban már a várttól eltérnek. A palánták többsége fensőbbségesen elvonul az őt kísérőtől…gyere értem délután…és az anya, apa, nagymama döbbenten veszi tudomásul a helyzetet. Persze azért akad olyan is, hogy a kicsivel együtt játszik anyuka és mindketten elmerülnek az ovis napok újdonságaiban. Van pici, aki néhány nap után ébred rá, hogy „engem itt hagytak…”, akkor kezd keseregni, az addig magabiztos szülő is meginog. Most mit tegyek, Vigyem haza ebéd után – de már dolgozom. Nagymama nincs, apa sem ér ide. Következnek azok a napok, amikor a folyosón az éppen arra járó kollega, vagy jómagam vigasztalom a sírással küszködő anyukát, és zsebkendővel itatjuk fel a könnyeket. Mert Ő is gyámolításra szorul. Az ő lelke is fáj. Megbízik ő bennünk, de akkor is… Telnek, múlnak a napok, a könnyek már egyre ritkábban hullanak…persze azért mindig akad, lesz ok arra, hogy inkább otthon szeretne maradni a kicsi és a nagy is (anya, apa). Aztán a napok múlásával egyre szorosabb lesz az a kötelék, amely évekre összeköt bennünket. Három, vagy 4 év múlva pedig azért hullanak a könnyek, mert elmennek egy következő világot megismerni…és akkor egy kicsit majd mi fogunk könnyezni…"
|
Kendefi Orsolya:




